Előadó: Makó Ferenc
Szerző bemutatkozása:
A szerző 30 éves munkatapasztalattal rendelkezik a szakmai pedagógusképzésben. Szakirányú továbbképzési szakok program-kidolgozója, szakvezetője, oktatója. Kutatási területei a szakmódszertani felkészítés, a tanulásmetodika, az oktatás-minőségbiztosítás, továbbá a szakmai pedagógusképzés iskolai gyakorlatai és a mentorpedagógia.
Előadás absztrakt:
A tanári portfólió készítés az elmúlt évtizedekben egyre jelentősebb
teret nyert a tanárképzési rendszerekben (Baron és Colins, 1993; Robinson,
1993; Wolf-Dietz 1998; Darling, 2001; Falus és Kimmel, 2009; Gösi 2013),
amely az iskolai gyakorlatokhoz kapcsolódóan biztosítja a pedagógiai
fejlődést és a tapasztalatok értékelését. A portfólió a gyakorlati
pedagógiai munka dokumentumait, a reflektív értékeléseket olyan komplex
rendszerbe foglalja, amely a tanárjelöltek kompetenciáinak, pedagógiai
nézeteinek megismerését, továbbá holisztikus értékelését egyaránt lehetővé
teszi (Szivák, 2003). Kiemelendő az e-portfólió forma, amely az
elektronikus tartalom-kezelés folytán, a folyamatos reflexiók adását, a
multimédia használatot, továbbá az online interakciókat is lehetővé teszi
(Schön 1983; Caldwell, 1997; Barrett, 2001; Gibson, 2003; Hill, 2003;
Woodward, 2004; Beck és Bear, 2009; Mullen és McFadden, 2005; Heath, 2006;
Papp és Vágvölgyi 2009). A mérnöktanári képzésben bevezetett, MAHARA
e-portfólió készítő keretrendszerben, a 2011-2019 között kidolgozott
intézményi portfóliók elemzése során (n=164 fő): a tartalmi elemek
minőségét, a reflektív önértékelést, a hallgatói vizsgatanítások
tanóra-felvételeit és értékelő jegyzőkönyveit, továbbá a mentortanári
holisztikus értékeléseket vizsgáltuk.
A kutatás tartalomelemzése szerint, a félévi követelmények teljesítésének
lefedettsége 100%-os volt, ugyanakkor a tanárképzési standardoknak,
megfelelő teljes körű értékelés a portfóliók mindössze 18%-ában jelenik
meg. Erősségek között említhetjük a hallgatók tanóratervezését-,
tartalom-fejlesztését-, módszertani felkészültségét-, a pedagógiai
kutatást-, a tanórán kívüli foglalkozások megvalósítását. Az önértékelést
kiegészítő évfolyamtárs értékelés és csoport-reflexiók a vizsgált
portfóliók 23%-ában volt csak tartalmilag azonosítható. A gyakorlatok
közbeni online visszajelzések és kritikai értékelések az e-portfóliók csak
kis hányadában (18,4%) lelhetők fel dokumentálva, az azokra adott
önreflexió pedig elhanyagolható mértékű. A dokumentum típusok közül, a
tanulói és szülői visszajelzések tipikusan hiányoznak. A pedagógiai
gondolkodásra, a tanítási stratégiákra vonatkozó reflexió a hallgatók
mindössze 35%-ánál került csak kiemelésre. A mentori értékelések
egyharmada tartalmaz, a pálya-fejlődést elősegítő un. holisztikus
értékelést is. A pedagógiai nézetek feltárására, tudatos formálása
vonatkozó értékelés ugyancsak ritkán jelenik meg. A (e-) mentor-támogatási
lehetőségek így messzemenően nincsenek még kihasználva. A portfóliók
funkcionális szerepét növelhetjük az értékelési területek bővítésével, a
kötelező és ajánlott dokumentum-típusok megadásával-, a sztenderd
értékelési kritériumok használatával, az online kommunikáció és reflexió
növelésével.